Hogy reagálunk, ha meghalljuk, hogy terápia? Az eddigiek alapján ez mindenkiből kivált valamiféle indulatot. Ha vicces akarsz lenni, vagy nagyon alkoholista vagy, akkor ennyit hallasz ki belőle, hogy pia. Van erre elég sok közmondásféle: az alkohol nem oldja meg a problémákat, de a tej sem. Vagy az alkohol nem válasz, de legalább a kérdést elfelejted. A következő vélemény a terápiáról, hogy oda csak a gyengék járnak, a zakkantak és egyebek, inkább beszélgess velem. A harmadik: nem kell pszichológus, Isten meggyógyít. A negyedik, hogy ha ez segít, akkor gyerünk.

A Terápia című sorozatról szeretnék nektek írni. A főszereplői András

( Mácsai Pál), a pszichológus, és a kliensei: Laura( Marozsán Erika), Máté(Nagy Ervin), Zsófi(Sztarenki Dóra), Petra és Tamás(Szamosi Zsófia és Nagy Zsolt), és András pszichológusa Ágnes(Csákányi Eszter). Hétfőnként Laura jár hozzá, aki szerelmes Andrásba, és mindent megtesz, hogy kibillentse őt ebből a pókerarcú, köztünk nem lehet semmi szerepből. Keddenként Máté, az Abonyi gyógyszergyár tulajdonosa, igyekszik kicsikarni András véleményét, és felkorbácsolni a kedélyeket. Szerdán Zsófi fordul hozzá, a tinédzser tornászlány, a serdülő kori problémáival. Csütörtökön pedig Petra és Tamás járnak hozzá ölni egymást párterápia címszó alatt. Pénteken András megy pszichológushoz, hogy kiheverje a hét fáradalmait. Ha megnéznéd a sorozatot, szerintem neked is lenne, akivel tudnál azonosulni, vagy ha nem is egy személlyel akkor egy vagy több problémával, vagy megoldással.

Régebben egy Szirmai Gergős, Hollywoodi hírügynökséges filmkritika tetszett meg nagyon a témában. Ebből idéznék néhány gondolatot. "Él még az a stigma,ha pszichológushoz jársz, akkor beteg vagy". "A pszichoterápia drága és lassú és hosszú ideig tart. A gyógyuláshoz idő kell, legyen az leki vagy testi dolog, az ember nem egy lelki szálkával jut el arra, hogy segítséget kérjen". "Ikea asztal – Sixtusi-kápolna skála:
-Bocsi össze tudnád szerelni ezt az IKEA asztalt,egyedül?
*Természetes.... Már kész is.
- Bocsi, megtennéd, hogy renoválod a Sixtusi- kápolnát?

*Természetes, sőt csukott szemmel, egy lábbal."

Most pedig jöjjön az: Hogyan kötődik ez hozzám? Nagyon. Röviden összefoglalva. Hosszabban pedig. Elég nehezen szoktam erről akár még csak beszélni is, főleg az előítéletek miatt, úgyhogy érezzétek magatokat megtiszteltetve, hogy blog formájában olvashattok róla.

19 évesen elkezdtem dadogni, illetve akkor vette észre anyukám, aztán javasolta, hogy menjek pszichológushoz, aki majd kizárja, hogy pszichés problémám van, és tovább küld a logopédiára. Hát nem zárta ki, úgyhogy 19 és 24 éves korom közt jártam a kistarcsai családsegítőbe, Zsuzsa nénihez. Vele arra jutottunk, hogy hiába van elég sajátos logikám mindenképp van létjogosultságom. Illetve valószínűleg nem hallottátok ezt a szót még, hogy "vallás károsult", én is csak mostanában hallottam róla, és egyébként hívőktől. Nekem nagyon sokat segített a vallás, arról nem is beszélve, hogy Isten örökké csak segít, ugyanakkor nagyon sok tök fölösleges és beteges gátlást is kialakított ez az irgalom nélküli katolicizmus. Ebben segített Zsuzsa néni, hogyan tudnék ebből valamennyire gyógyulni. Ami a lehető legjobb volt, hogy pont akkor találkoztam Zsuzsa nénivel, amikor egyébként is elkezdtem az önismerettel foglalkozni. Ennek a hatását, aki kicsit is figyelt rám 19 és 21 éves korom közt láthatta is. Tőle amiatt jöttem el, mert egy darabig nem kistarcsai, hanem budapesti lakos voltam és olyan helyre szerettem volna menni, ahová lakhelyileg hivatalosan mehetek. Legalábbis egyrészt, másrészt meg volt bennem egy ilyen megérzés, hogy érdemes tovább menjek. Minden esetre nagyon köszönök mindent Zsuzsa néninek.

Így kerültem Ágotához. Őt az egyik tanárnőm, Tordai Zita javasolta, és az egyik angolos csoporttársam Laci. Ágotához, elsősorban a fiúkhoz való eszméletlenül sérült viszonyom miatt fordultam. Ami főleg ebből a nem is tudom milyen apa- lánya kapcsolatban gyökerezett, és a hosszabb- rövidebb párkapcsolataimban burjánzott el. Ami zseniális volt Ágotánál az a szimbólum terápia. Amiért nagyon érdemes volt őt megismernem, hogy ő beszélt először a Csíkszerdáról. Igaz véletlenül, ez azonban a lényegen nem változtat. Illetve volt egy iszonyat nehéz időszak az életemben, ha érdekel mi, akkor inkább személyesen kérdezd meg, és Ágotának tudtam róla a leginkább megnyílni. Ő volt az, akinek az öngyilkossági szándékaimról (legtöbbet) beszéltem. Ennek nagyon örülök, hogy ilyen higgadtan tudta ezt meghallgatni is és megbeszélni is. Most is hozzá járok kezelésre. Neki is nagyon hálás vagyok, hogy ilyen sokat tett és tesz értem, eleinte elég sokszor mondtam el neki, de azóta is törtetlenül így érzem, még ha nem is mondom.

 Kedves Tőled, hogyha végig olvastad. Úgy hiszem ennyi elég is lesz erről, sőt sok is. Majd legközelebb írok a csoportokról, ahova gyógyulás céljából jártam.