Kórusok Éjszakája 2019

Csíkszereda helyett Csíkszerda

Június 1-én volt a 7. Kórusok Éjszakája. Mi is voltunk itt Gáborral, Gabival és Árpival. Eredetileg Erdélybe szerettünk volna menni, a pápa látogatásra, sokáig úgy volt, hogy oda megyünk. Ezért már lemondtam róla, hogy idén el tudjunk jönni ide. Csak minél közelebb volt az esemény annál több probléma merült fel azzal kapcsolatban. Szomorú is vagyok emiatt, de így utólag nagyon örülök, hogy így alakult. Kifejtem kicsit hosszabban is, hogy miért:

Délután négykor kezdődött a Kórusok Éjszakája az éneklő kerttel. Ez a Nemzeti Múzeum udvarában volt. Itt mutatkoztak be a kórusok. Eléggé a végén voltunk a tömegnek, ezért ebből sajnos elég keveset hallottunk. Azért valamennyit hallottunk belőle, ezért ráhangolódásnak mindenképp jó volt.

Csíkkids

Elsőként a Csíkszerda gyerekkórusát, avagy a Csíkkidset hallgattuk meg. Ebbe a kórusba úgy tudom, hogy a felnőtt Csíkszerdások kisgyerekei járnak. Amire emlékszem a koncertjükből az a Tüzed Uram Jézus dallamára énekeltek valamit, valami számomra ismeretlen nyelven. Énekelték a Kiskacsa fürdiket, és azt is, amire szoktuk néha altatni a babákat: Szép csillagos az ég.

Nemzeti Múzeum belső udvara

Most, amikor néztem a műsorfüzetet az volt az egyik végül is legfontosabb szempont, hogy azt a helyszínt válasszuk ki, ahol a legjobbnak ígérkezik a program. Fénykoromban, a korábbi Kórusok Éjszakáin mindig csak a kórusokat néztem, hogy melyiket hallgatnám meg szívesen, attól függetlenül mennyire vannak messze egymástól a különböző helyszínek. Csak így ikerbabákkal már nehézkesebb közlekedni. A Nemzeti Múzeum belső udvarára gondoltam, hogy az jó lesz nekünk.

Vox Humana

A második kórus,akiket hallgattunk a Vox Humana Énekkar volt. Ők németül, és angolul énekeltek. Németül a vidám énekek voltak, angolul pedig nyugodtabbak. Ide hozzáfűznék egy érdekességet, vagy inkább tévhitet. Sokszor használjuk a komoly zenét és a klasszikus zenét egymás szinonimájaként. Pedig attól, hogy egy zene klasszikus még lehet, vidám és játékos is. A koncert vége felé elkezdtek türelmetlenek lenni a babák, ezért Gábor kicsit kivitte őket.

Csíkhétfő-Csíkcsütörtök

Következőként a Miserere című kórusművet hallgattuk meg a Csíkhétfő és Csíkcsütörtök előadásában. Most is ugyan az volt a nehézség, mint a Hold gyermeke közben, hogy majdnem végig ezen görcsöltem, hogy ne sírjanak a babák. Amennyire oda tudtam rá figyelni nagyon szép volt.

Új Advent Kórus

Jó ötlet volt ezt a helyszínt választani, a Nemzeti Múzeumot. Az Új Advent Kórustársaság volt a harmadik, akiket itt hallgattunk meg. Elég hasonló a szellemiségünk ezzel a kórussal. Tetszett, hogy nem csak énekeltek, hanem beszéltek is a koncertjük alatt. Csak itt már végképp ez volt, hogy türelmetlen lett Gabi, kicsit gőgicsélt, meg elkezdett sírni, ezért egy csomót sétáltunk vele. Mikor vége lett az előadásnak, kicsit pihentünk. Vettünk otthonra kenyeret. Kerestünk egy helyet, ahol Gábor, én és az ikrek is ehetnek. Ugyanis itt volt egy nagyobb szünet.

Jézus Szíve templom

Ide csak késve értünk ide a szünet utáni első előadásra. Az Argenteus Hangműhely énekelt ekkor. Valamilyen klasszikus zenét énekeltek. Igazából azért jöttünk ide, a Jézus Szíve templomba, mert a terhességem utolsó két hónapjában ide jártam misére. Két hónapig voltam az egyes női klinikán a terhesség alatt. Szerettem volna megmutatni a gyerekeknek, hol voltak pocaklakóként vasárnap délelőttönként.

Elég nehezen tudtam ott hagyni a Kórusok Éjszakáját, ezért még meghallgattuk a Cantate Városi Vegyeskart. Nagyon szeretem a középkori zenét, segít az elmélyülésben. Gáborral eléggé megkedveltük a középkor világát, most hogy újra nézzük a Trónok harcát. Mikor megismerkedtünk akkor is csomó ilyesmi sorozatot néztünk: Tudorok, Merlin, Vikingek, ilyesmiket.

Szerintem ez a Kórusok Éjszakája is ugyan olyan jóra sikerült, mint a többi. Jó volt az összhatás. Érződött, hogy sokat dolgoztak vele. Vittünk egy emléket is, mármint vettünk egy bögrét hazafelé menet. Amin ez áll: Singing is my superpower (az éneklés a szuper erőm ).