Bevezetőül írnék pár sort a háttértörténetről. A történet a XIX. Században játszódik, Amerikában, a gyarmatosítás idején. A western filmek dolgozzák ezt fel többnyire. A vadnyugaton az indiánok és a fehér emberek éjt nappallá téve háborúznak. Az indiánok védik a hazájukat, a fehérek pedig igyekszenek megszerezni az ezeken a területeken levő kincseket, nyersanyagokat, egyebeket. A Szilaj egy teljesen más nézőpontból közelíti ezt meg. Lássuk mit szólnak mindehhez a vadlovak?

 A mese egy Szilaj nevű ló életének egy részét mutatja be. Már csikóként elég merész, ami azért jó, mert ő az elhunyt vezér mén fia. Felcseperedve ő lesz a ménes vezetője. Itt jön egy csavar a mesében. Egyik este a távolban meglát egy tábortüzet, és elindul kideríteni, hogy kik veszélyeztetik szeretett ménese biztonságát. Bal szerencséjére elfogják őt a gyarmatosítók. Magukkal viszik az erődítményükbe. Be akarják törni őt is, mint a többieket. De hát sose törik be a vadló. Kudarcot vall mindennemű kísérletezésük erre. A következő fordulat akkor történik, amikor megjelenik Kis Patak, az indián fiú a színen. Őt is elfogják. Szilajjal közösen kiszabadulnak a tábor összes lovával egyetemben. Ez a jelenet olyan volt, mint amikor Spartacus felszabadította a rabszolgákat. Elmennek az indiánok falujába, ahol Szilaj megismerkedik Kis Patak lovával és barátjával Szelíddel. Ennél tovább nem is írom a történetet, mert így is tele van csavarokkal. Örülnék, ha lenne kedved megnézni a mesét.

Vajon minek a metaforája itt a ló? A szabadságé. Mindenkinek van szabad akarata és joga van a szabadsághoz, egészen addig, amíg másokat nem korlátoz benne. Had hozzak be egy Jézusi gondolatot. Galata 5, 13 "Mert ti szabadságra vagytok hivatva testvérek, csak a szabadság ne legyen kibúvó a testnek, hanem szeretetben szolgáljátok egymást!" Miért tesz jót a kapcsolatainknak ez, ha nem akarjuk birtokolni a másikat, vagy ráerőltetni az akaratunkat? Így tudjuk megismerni őt, ha nem csak ezt nézzük, mennyire hasonlít ránk, és miket kéne módosítanunk a viselkedésén ahhoz, hogy ne féljünk tőle, vagy hogy az önző érdekeinket szolgálja. Van ez a közmondás: "Ha igazán szereted, engedd el, ha visszajön, a tiéd, ha nem, akkor sohasem volt az!"

A következő, amiről szól számomra a mese. A bátorság, tisztelet tárgyköre, és hogy milyen a ló vezető, akarom mondani jó vezető. A Kovászolóban lehet a Szilaj alapján lett volna érdemes tanítani a vezetői erényeket. Most már tényleg írok róla, mert túl sokat utaltam rá. Először is, hogy kerül Szilaj veszélybe. Meg szeretné óvni a ménest, valamilyen fenyegetést észlel, és megnézi közelebbről mi az. Amikor elkapják, és a többiek látják őt a szurdok tetejéről int nekik, hogy meneküljenek. Van szilárd értékrendje, amit az ellenfél térfelén is képvisel. Ami a legjobb, hogy bátor, ugyanakkor ha szükség van rá tud együttműködni. Ha kell leleményes, és tud jó döntéseket hozni. Tud kockáztatni. Amin nagyon meghatódtam, az utolsó jelenetben, mikor a fehérek kapitánya szerepel. Úgy menekül meg végleg Szilaj a gyarmatosítók elől, hogy átugrik egy szakadék fölött, és a kapitány nem hagyja a katonáinak lelőni őt, hanem szabadon engedi. Fontos az ellenfél tisztelete.

Végkövetkeztetésként ez a mese is, mint még szerencsére sok másik, a jellemfejlődésről szól. Ha az egészet végignézzük, láthatjuk, hogy mind Szilajnak, mind az indiánoknak, mind a fehéreknek szükségük volt erre az elég sajátos találkozásra, ahhoz hogy megváltozzon a személyiségük.

 Ma is néztem mesét a tesóm gyerekeivel Nórival és Ákossal. Illetve van belőle mese és sorozat is. Mielőtt rátérnénk, hogyan neveld a sárkányodat jöjjön egy kis bevezető. Az Így neveld a sárkányodat a vikingek és a sárkányok közötti ellentétet mutatja be. Kik a vikingek? Vikingeknek a skandináv népeket: a dán, norvég és svéd törzseket hívták. Fénykoruk a VIII. és a XI. Század között volt. A viking hajósok jártak először Amerikában(X. század). Több isten hitűek voltak. A skandináv mitológia istenei: Odin az arisztokratikus, Thor a népszerű, Tyr a becsületes, Loki az ármányos, Baldr az áldozat, Njörd a békeszerető, Frey az élveteg, és Freyja a szépséges.

A sárkányok a kínai mitológián kívül, a gonoszt testesítik meg. Különös tekintettel a kereszténységre, ahol egyenesen a bűn jelképe. A sárkányokat ennek okán nagyon sokan ölik meg. A sárkányölők híresebb képviselői: Szent György, Siegfried (Wagner egyik operájában), Sebestyén(magyar népmese). Vajon mit szimbolizálhat ezek után az életünkben a sárkány? Az énünknek azt a részét, amit minden áron ki akarunk irtani. Ahogy a pszichológusok mondanák az árnyékszemélyiségünket. Onnan tudhatod meg, hogy mi tartozik ehhez a részedhez, hogy mi az, amit kritizálsz, vagy nem fogadsz el másokban.

Mi van akkor, ha az árnyékszemélyiségünket nem elpusztítjuk, hanem megszelídítjük? Nos erről szól az Így neveld a sárkányod! A mese szerint Hibbant- sziget viking lakói időről időre szembe találják magukat a sárkányokkal. Eszerint ítélik meg egymást ott az emberek, ki hány sárkányt és hogyan ölt meg. Főhősünk Hablaty, a törzsfőnök Pléhpofa fia, hiába próbálja meg nem sikerül ilyen módon beilleszkednie a vikingek közé. Ugyanis egyszer sikerül lelőnie egy sárkányt. Mikor azonban megkeresi és megtalálja a sebzett állatot nemhogy életben hagyja, hanem meg is gyógyítja őt, készít neki egy műszárnyvéget. Sőt nevet is ad neki, Fogatlannak hívja őt. Ez egy nagyon jó barátság kezdete lesz, fokozatosan elkezdenek ismerkedni egymással.

A főbb szereplőkkel érdemes nekünk is megismerkednünk. Ki is Hablaty, mi a szerepe? A többi vikinggel ellentétben nagyon vékony, és erőtlen, ugyanakkor jó szívű és bátor. Ezért harcol a mese során, hogy el tudja fogadni, és fogadtatni a saját másságát, és hogyan ismerkedik meg az ismeretlennel. A következő szereplő legyen Astrid. Hablaty szerelme az ideális viking nő. Vakmerő, határozott, és szép. Amikor először találkozik Fogatlannal kezdi megérteni és kezdi elfogadni Hablatyot. Jöjjön a vikingek példaképe, Pléhpofa. Ő a törzsfőnök. Csupa izom, fonott szakállú, és harcias. A nép bátran hagyatkozhat rá. Hablattyal egymás ellentétei. Végül következzék Fogatlan. Ő egy éjfúria. Egy olyan lény, akiről nem szól a vikingek sárkányhatározója. Ilyen értelemben az ismeretlent jeleníti meg. A történet végére Hablaty megszelídíti őt.

Erről, hogyan nevelhetjük a sárkányunkat írtam korábban is egy bejegyzést. Amit kérdezni szeretnék. Hogyan tudnád elfogadni magadat? Az eddigiek fényében vagy éppen árnyékában hogy tudnád nevelni a sárkányodat?

 Vasárnap néztük az unokahúgommal, Nórival Az oroszlánkirályt. Ez egy jól felépített mese. Az elején megismerhetjük a szereplőket. Bepillantást nyerhetünk Mufasa a király, Simba a trónörökös, és Zordon a haszonleső életébe. A cím is erre enged következtetni, hogy itt valamiféle hatalmi harcról lesz szó. A mese első fele Simba gyerekkoráról és Zordon cselszövéséről szól.

Zordon terve félig meddig bejön, és ő kerül a trónra. Ott csúszik hiba a számításaiba, hogy Simba megmenekül a hiénák elől, majd új családra lel, Timon és Pumba személyében. Ők átadják életfilozófiájukat a kis  oroszlánnak. Hakunamatata- csak annyit jelent szép az élet itt lent. Ám az idill véget ér, Nala felbukkanásával. Aki visszahívja Simbát, hogy szabadítsa meg a népét Zordontól. Itt elég érdekes kérdések vetődnek fel. Először is trónörökösként az ő vállát nyomja a felelősség, ami elől igyekszik is eleinte elmenekülni. Ezen kívül bűntudata van, mert úgy tudja egyedül ő a hibás az apaja halálában. Még csak meg sem próbált visszamenni a trónszirthez, pedig nyilván tudta az utat. Hiszen legalább egyszer megtette. Ahhoz viszont hogy visszatérjen egy belső utat kellett bejárnia.

Timon és Pumba segítségével megpróbálta elnyomni a múlt fájó sebeit. Ami most újra előjött. Végül sikerült felismernie, hogy a múltat csak úgy tudja maga mögött hagyni, ha szembenéz vele. Hiába nőtt fel egy szurikáta és egy varacskos disznó mellett, arra is ráébredt, hogy ő egy oroszlán. Ráadásul immár ő a király. Rátalálva valódi énjére teljesíteni tudta a küldetését. Külső segítséggel meghallotta a belső hívó szavát.

Most is szeretnék pár kérdést feltenni. Neked is és magamnak is. Miért van bűntudatod? Hogyan próbálod magad mögött hagyni a múltat? Ki vagy te és mi a hivatásod?

A Narnia krónikái egy mese, amit C.S. Lewis írt. Ez is, mint többnyire a mesék a jó és rossz harcáról szól, és az élet nagy tanulságairól, sőt magáról az életről. A könyv sorozat hét részből áll: A varázsló unokaöccse; Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény; A ló és kis gazdája; Caspian herceg; A Hajnalvándor útja; Az ezüsttrón; és A végső ütközet. 
 
 A varázsló unokaöccse: Ebben a részben léphetünk be először Narniába, abba a világba, ahol semmi sem lehetetlen. Megismerhetjük az első három főszereplő Digory, Polly és Andrew bácsi történetét.
 Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény:Ebből a részből készült egy film is. A Pevensie gyerekek Peter, Susan, Edmund és Lucy egy ruhásszekrényen át Narnia fagyos erdeibe keverednek. Majd fokról fokra megismerik az új világot. Belecsöppennek a jó és a rossz küzdelmének kellős közepébe. Aslan az oroszlán segítségével megszabadítják Narniát a gonosz boszorkány rabságából.
A ló és kis gazdája: Két szökevény találkozásáról és kalandjáról szól. Az egyikük egy beszélő ló, a másikuk Shasta egy halász fogadott fia. Ők szelik át a sivatagot. Mindnyájunk életében vannak sivatagok, amit ennek a könyvnek a segítségével jobban megismerhetsz.
Caspian herceg: Itt a Pevensie testvérek újra Narniában kötnek ki, ahol találkoznak egy törpével. Ő mesél nekik Caspian hercegről. Caspian hercegé egy klasszikus ki legyen a trónörökös történet. Caspian apja meghal és így Caspian nagybátyja lesz a király. Ámde ennek a nagybácsinak fia születik így a hercegnek menekülnie kell, ha kedves az élete. Ha a népe élete is kedves, akkor vissza is kell térnie, amit meg is tesz.
A Hajnalvándor útja: A Pevensie gyerekek most nem egyedül térnek vissza Narniába, hanem az egyik rokonukkal, Eustece-szel. Az ő jellemfejlődését kísérhetjük végig, hogyan lesz egy elkényeztetett gyerekből igazi hős. A Hajnalvándor útja a mi utunk is, az életünk viharait szimbolizálja.
Az ezüsttrón: Eustece most Jillel az iskolatársával kerül csömörből vödörbe. Mert a suliból ugyan megszabadulnak, viszont Narniában nagy veszélyek leselkednek rájuk. Egy lápi emberrel Borongánnyal együtt a sötétség birodalmába mennek, hogy kiszabadítsák az eltűnt herceget.
A végső ütközet: Itt az eddigiekkel ellentétben Narniát nem kívülről éri támadás, hanem belülről. Egy narniai lakó Fondor a majom és barátja, pontosabban kelléke Gubanc a szamár tartják sakkban a népet. Gubanc egy nap talál egy oroszlán bőrt a tóban és Fondor arra kényszeríti, hogy vegye magára. Azután elhitetik az emberekkel és állatokkal, hogy Aslan a nagy oroszlán tért vissza. Mindenki úgy ugrál, ahogy Fondor fütyül, mert Gubanc, akarom mondani Aslan képviselőjének hiszik, persze végül lelepleződik. Minden a helyére kerül és véget ér Narnia története. Vagy épp most kezdődik...