Vasárnap néztük az unokahúgommal, Nórival Az oroszlánkirályt. Ez egy jól felépített mese. Az elején megismerhetjük a szereplőket. Bepillantást nyerhetünk Mufasa a király, Simba a trónörökös, és Zordon a haszonleső életébe. A cím is erre enged következtetni, hogy itt valamiféle hatalmi harcról lesz szó. A mese első fele Simba gyerekkoráról és Zordon cselszövéséről szól.

Zordon terve félig meddig bejön, és ő kerül a trónra. Ott csúszik hiba a számításaiba, hogy Simba megmenekül a hiénák elől, majd új családra lel, Timon és Pumba személyében. Ők átadják életfilozófiájukat a kis  oroszlánnak. Hakunamatata- csak annyit jelent szép az élet itt lent. Ám az idill véget ér, Nala felbukkanásával. Aki visszahívja Simbát, hogy szabadítsa meg a népét Zordontól. Itt elég érdekes kérdések vetődnek fel. Először is trónörökösként az ő vállát nyomja a felelősség, ami elől igyekszik is eleinte elmenekülni. Ezen kívül bűntudata van, mert úgy tudja egyedül ő a hibás az apaja halálában. Még csak meg sem próbált visszamenni a trónszirthez, pedig nyilván tudta az utat. Hiszen legalább egyszer megtette. Ahhoz viszont hogy visszatérjen egy belső utat kellett bejárnia.

Timon és Pumba segítségével megpróbálta elnyomni a múlt fájó sebeit. Ami most újra előjött. Végül sikerült felismernie, hogy a múltat csak úgy tudja maga mögött hagyni, ha szembenéz vele. Hiába nőtt fel egy szurikáta és egy varacskos disznó mellett, arra is ráébredt, hogy ő egy oroszlán. Ráadásul immár ő a király. Rátalálva valódi énjére teljesíteni tudta a küldetését. Külső segítséggel meghallotta a belső hívó szavát.

Most is szeretnék pár kérdést feltenni. Neked is és magamnak is. Miért van bűntudatod? Hogyan próbálod magad mögött hagyni a múltat? Ki vagy te és mi a hivatásod?