Ma megismerkedtem Sándorral a Keletinél, hazafelé. Szeretném bemutatni őt nektek. Eredetileg el akartam inalni, amikor meghallottam, hogy magában beszél. Amikor már egyértelműen engem szólított meg, már nem ellenkeztem. Ezzel kezdte, hogy két éve meghalt a felesége. A karjaiban. Úgy halt meg egyik pillanatról a másikra, hogy a nyakába borult. 42 évig voltak házasok. Mutatott egy rakás fényképet, amiket folyvást magánál hord. 24 éve lefényképezett az Alma együttessel. Gáz vezetéket épített. Megnyert egy sakk versenyt. Elmondta, hogyan ismerte meg a feleségét. Ugyan azt a rejtvényt fejtették és megkérdezte:kisasszony tudna nekem segíteni a rejtvényben. Egy filcből varrt szívet hord a nyakában, amit korábban a feleségétől kapott. Ezt mondta, hogy kívül dobog a szíve. Valamikor mostanában kirabolták, és most a Keletiben bolyong. Nem régiben kihúzták a vonatsínek közül, mert már nem akart volna élni. Már nem akar a mostani lakásában lakni, illetve úgy tűnik nem mer. Mondta, hogy majd a nyaralójukba utazik. Majdnem sírtam, miközben beszélt.