A Végtelen hit arról szól: Mire képes Isten? A történet egy rögbicsapat lelki és játékbeli fejlődését mutatja be. Az edző élete egy merő kudarc a csapata állandóan veszít, az otthona egyre több felújításra szorul, tönkremegy a kocsija, és kiderül, hogy miatta nem lehet gyerekük a feleségével immár négy éve. Van még egy fő szereplő, David, aki európai focizott eddig, most pedig rúgójátékosként szeretne szerencsét próbálni az apja biztatására. Ez a film a tanulságát és az ívét tekintve egy modern Dávid és Góliát, illetve David és az óriások. A film közben többször is majdnem elsírtam magam, nagyon sok megható rész van benne. Ezt tartom a film tanulságának, hogy tegyünk meg emberileg, amit tudunk és a többit bízzuk Istenre. Nem olyan egyértelmű, hogy e közül a kettő közöl melyik nehezebb.

Erről írnék egyrészt biztatásul, másrészt bemutatkozásképp, hogyan sikerült egyre jobban Istenre hagyatkozzak. Az első áldozás által indult el egy nagyon személyes és dinamikus kapcsolat Isten és köztem. Aztán jött egy uborkaszezon, vagy szebben fogalmazva viharos időszak. A bérmálkozás és a SZEGY ifi segítségével visszataláltam Hozzá. Nagyon távolságtartónak éreztem Istent, ezt hittem, hogy nem törődik velem. Hiába jártam templomba, elég keveset értettem meg a miséből. A SZEGY ifi az a közösség, ahol ezt megértettem és megéreztem belőle valamit, Isten szeret. Jézus értem is feláldozta magát, ami azóta egyre nagyobb rejtély számomra, hogy miért. Ez egy egyszerű és bonyolult dolog egyben. Utána jött egy Galgás tábor, ahol Istenhez is és magamhoz is közelebb kerültem. Az énképről volt abban a táborban szó, utána kezdtem el az önismerettel foglalkozni. Ami sokat lendített a hitemen, az a "Félelem nélkül Isten félelmében" elnevezésű ifjúsági konferencia volt. Ekkor jöttem rá, hogy a haláltól félek leginkább, attól, hogy bűnösen halok meg. Meg lett egy kedvenc énekem utána, ami sokat segített. Lelki próbáimban Jézus légy velem.

Aztán ott volt a Kovászoló, amibe végül is azért kezdtem bele, hogy megtanuljam, hogyan adjam tovább ezt a hitet. Ezalatt voltam egy gyógyító lelkigyakorlaton. Ahol megtapasztaltam, hogy Isten szeretete gyógyít. Voltam Szentlélek szemináriumon is. Volt egy életgyónásom, Farkas Laci atya gyóntatott. Elég sok mindent felismertem az életemben. Mindeközben egyre jobban megismerkedtem a kistarcsai közösséggel is. Ami a leginkább felnyitotta eddig a szememet a Cursillo. Visszatérve kicsit a filmhez, nekem most nemhogy végtelen hitem nincs, hanem egy mustármagnyi sem. Úgyhogy ha csak egy mustármagnyi hitem is volna, akkor jobb lenne az életem, gazdagabb, teljesebb.