Eme videó rám találásának a történetéről olvashatsz az elkövetkezendőekben. Úgy kezdődött az egész, hogy kedden(augusztus 16-án), sikerült rávenni magamat, hogy újra elkezdjek dömpingszerűen jelentkezni a laboráns állásokra. Ugyanis valamikor nagyon rég drog és toxikológiai vegyipari laboratóriumi technikusként végeztem. Annak fényében, hogy államvizsgáztam ugyan csomagoló és papírgyártó mérnökként, de nincs nyelvvizsgám, a laboránsság az egyetlen értékelhető végzettségem. Kedd este a Ceva Phylaxiától, a Laveten át a Bálint Analitikáig minden állásra jelentkeztem, amit találtam vegyésztechnikus címszó alatt.

Többek között a Teleki Blanka Gimnáziumba biológia, kémia, és fizika szertárosnak. Szerdán nagyon meglepődtem, nagyon nagyon, mikor olvastam az emailt, hogy csütörtökön mehetek állás interjúra. Rögtön válaszoltam is, hogy persze, hogy megyek, felhívtam Annát, aki a csoportvezető, hogy holnap állásinterjúra megyek a játékgyár helyett. Végig stresszeltem az estét, az örömködés mellett, hogy végre egy hely, ahová hamar hívnak. ( Márti ehhez te asszisztálhattál is, ugye.) Elkezdetem rákeresni a Teleki Blanka Gimnázium történetére, hogy mit kell az iskoláról tudni, ki az igazgatója… Végül is megtaláltam ezt a kísérletezős videót, Teleki Blanka kísérletek címszó alatt. Az már részlet kérdése, hogy nem a zuglói, hanem a székesfehérvári gimnázium-e a helyszín. Főleg azért, mert sikerült Bulcsú szemfényvesztő trükkjei által előhozni a mélyből vegyész énemet. Ebben a ráhangolódásban a videón kívül a Je veux című ének is segített. És az In manus tuas Pater kezdetű taizés ének is, aminek a magyar szövege: Atyám a te kezedbe ajánlom az én lelkem.

Milyen volt az interjú? Jó. Nekem legalábbis tetszett, az majd csütörtökön kiderül, hogy mit szólt hozzá a Gimnázium vezetősége. 20 perccel előbb értem oda. Eleinte így terveztem, hogy megvárom a megbeszélt időpontot. Csak amikor jöttek mentek a tanárok, kínosan éreztem már magam a folyosón, és bekopogtam. Aztán mondta az igazgató úr, hogy maradjak kint továbbra is. Így alkalmam nyílt végigolvasni Teleki Blanka életének mérföldköveit, végig nézni a közelben levő tablókat, és beszélgetni az utánam következő sráccal. Akinek elfelejtettem megkérdezni a nevét, azt viszont megtudtam, hogy nem vagyunk egymás vetélytársai, mert ő angol-német tanár, én meg hát … nem vagyok az.

Aztán behívtak az interjúra. Kérdezték, hogy hol dolgoztam és hova jártam iskolába, ezt elmondtam. Utána megbeszéltük mi lesz ott a szerepem, és mi nem. Nagy bánatomra egy gimnáziumi laboráns keveset találkozhat a diákokkal. Aztán beszéltünk a fizetésről, ami legalább olyan intim kérdésnek számít nálam, mintha a szexuális életemről beszélnék, ezért nem is részletezem. Meg kérdezték, hogy nem gond e, ha az érettségi időszakban mást is kéne tennem a kísérlet előkészítésen kívül. Ezt kérdeztem: Segítsek a kémia dolgozat javításban? Ők ezt mondták: Nem is rossz ötlet, de nem. Hanem lapot kéne hajtani a borítékokba. Ezt is kérdezték: A fizika órákhoz is tudnék e kísérletet előkészíteni? Mondtam, hogy igen, lévén hogy műszaki irányultságú főiskolára jártam, így elég sok fizika órám volt, és ezekre igyekszem majd visszaemlékezni. Pedig én mindent megpróbáltam, hogy normálisan viselkedjek az állás interjún, ez minden, amit sikerült kihoznom magamból. Mikor kijöttem még beszélgettem kicsit a nyelvtanár fiúval, és hallottam, hogy közben hangosan nevetnek. Kattints ide, és megláthatod, milyen volt az interjú képekben kifejezve. Többre nem igazán emlékszem. Olyan tudatállapotban voltam most is, mint a többi állás interjún, és mint az államvizsgán, az érettségin és a technikusi vizsgán. Ennyit fogtam fel abból, ami körülöttem történt.